2012. szeptember 20., csütörtök

Ze pörfikt lemönéd

Mindig irigykedve szürcsölgettem a körúti török étterem igen édes, ám eszméletlenül finom limonádéját. Aztán itthon sehogysem sikerült rekonstruálni. Idén nyárig, amikoris ráakadtam a tökéletes receptre. Bár valószínűleg csak én vagyok alultájékozott, de eddig nem tudtam, hogy a cukrot sziruppá kell főzni, mindig egyszerű, kevert limonádét kaptam, aminek ízhatása sehol sincs a főzötthöz képest. Az élményen felbuzdulva a nyarat végigkísérleteztem mindenféle hozzávalókkal; a három dobogós a levendulás, a török és a rózsavizes verzió lett. Érdekes módon a dinnyés nem váltott ki akkora visszhangot, pedig imádjuk a görögdinnyét; jövő tavasszal viszont ki kell próbálni az epres változatot is.
Az alaprecept: 20 dkg cukorból és annyi vízből, ami épp ellepi, szirupot főzök, majd fölengedem nagyjából egy liter vízzel, és frissen facsart citrommal (beleértve a rostos részeit is, igen) ízesítem. A levendulásnál a forró szirupban áztattam a szirmokat kb 10-15 percig, a törökösnél citrom-, lime- és narancskarikákat tettem a kihűlt lébe, a rózsavizesbe meg értelemszerűen 1-2 mokkáskanál rózsavizet kevertem. Jégkocka, citromnád, citromfű, bazsalikom, menta, fahéj.... Afiyet olsun :)

2012. január 21., szombat

Rozmaringos krumplikrémleves

Afféle rém egyszerű, mit egyen az ember előételként, ha kiderül, hogy a sárgarépa és a brokkoli rejtélyes módon eltűnt a hűtőből (a gyanúsítottak természetesen kuncogva és csillogó szemekkel tagadnak). Kevés szárított vargányával vagy egyéb erdei gombával feldobva még nyerőbb. A recept olasz módra, mértékegységek nélkül (szia, Dani! :))
Néhány szem krumpit megtisztítva, összekockázva tegyünk fel főni annyi vízben, hogy kb kétujjnyira lepje el. Sózzuk, fűszerezzük rozmaringgal és kevés fehérborssal, dobjuk bele a szárított gombát. Mikor ronggyá főtt, turmixoljuk össze, tegyünk hozzá tejfölt és mustárt ("még, nyugodtan mehet még egy kanálnyi!"). Tálaláskor egy kiskanál tejföllel és/vagy összevágott bazsalikommal díszítjük.

2012. január 15., vasárnap

Chicken Colombo

Tél van, régóta, és már az ínyem is unja a telt, nehéz ízeket, frissre, könnyedre, gyümölcsösre vágytam. Keresgélni kezdtem a neten trópusi receptek után, és egy chicken colombo tűnt a legszimpatikusabbnak, ami afféle karibi curry, és bár a banán első pillantásra furcsának, sőt bizarrnak hangzott ebben a nem csöppet csípős ételben, rendkívül finomnak bizonyult, úgyhogy másnap készítettem még egy adagot. Itt-ott nyúltam csak bele finoman a receptbe, pl nem volt itthon kókusztej, helyette tejszínt használtam, picit több fokhagymát, mint amit az eredeti recept ír (hiszen egy gerezdet csak a kakaóba teszünk ;) ), és Scotch Bonnet híján chilit daraboltam bele, amitől persze valószínűleg nem égett kevésbé az étel (mentődobás: sárkánylehelet ellen mínusz kettővel).

Hozzávalók
2 ek olaj
1 ek vaj
60-70 dkg csirkemell
4 ek colombo curry
2 dl húsleves
1 nagy fej vöröshagyma
1,5-2 dl kókusztej (vagy tejszín)
1 gerezd fokhagyma (pf... 3)
fél citrom leve (vagy akár egy egész)
2 ek friss kakukkfű
2 ek friss snidling
2 ek friss petrezselyem
1 tk Scotch Bonnet paprika (vagy chili)
 só, bors
banán ízlés szerint (az eredeti recept egy csészényit ír, de nekem jobban ízlett a második verzió, két fölkarikázott banánnal)

Az olajba beledobtam a vajat, és alágyújtottam, míg a vajdarabka olvadozott, halványra pirítottam rajta az összezúzott fokhagymát és a vöröshagymát. Rádobtam a csirkemellkockákat, fehéredésig sütöttem, majd megszórtam a colombo-porral. Hozzáadtam a zöldfűszereket, a chilit, sóztam, borsoztam, fölöntöttem két deci húslevessel és a kókusztej felével, majd hagytam puhára főni (35-40 perc). Amikor megfőtt, levettem a tűzről, hozzáöntöttem a maradék kókusztejet, és belekevertem a banánkarikákat.
Colombo port elvileg lehet kapni az Ázsia fűszerboltban (legközelebb meg is nézem), egyébiránt pedig nem volt különösebb ördöngösség elkészíteni sem; az alábbiak őrölt keverékéből áll: rizs, kömény, koriander, mustármag, feketebors, szegfűszeg, görögszéna és kurkuma.